8. Fejezet

Ir�ny a Tiltott Rengeteg!

Elindultam h�t a hossz� �tra a Tiltott Rengeteg fel�, mely �letem legnagyobb cs�nytev�seinek sz�ntere volt. M�g utolj�ra visszan�ztem arra a helyre, ahol Harry m�g az im�nt fek�dt, de m�r nem volt bennem csal�dotts�g. Annak a hely�t az elt�k�lts�g vette �t, amely a folytat�sra �szt�nz�tt. Ez ism�t fel�lesztette bennem azokat a rem�ny-szikr�kat, amelyek a sz�vemben laktak, �s �ltettek az Azkabanban t�lt�tt keserves �vek alatt. Mivel csak magamra sz�m�thattam, elindultam h�t, �s a gondolataimba mer�lve m�r sz�guldottam is, magam m�g�tt hagyva Surrey gr�fs�g h�zait.

Tem�rdek m�rf�ldet tettem meg an�lk�l, hogy meg�lltam volna, �s m�r a Nap is h�t�gra s�t�tt, mikor gyomrom f�jdalmasan megmordult, k�vetelve a t�pl�l�kot. �gy h�t elhat�roztam, fogok valami finomat. Elindultam a sz�mat nyalogatva, a k�zeli erd�be, de gyorsan vissza is fordultam, mert a f�k k�z�l emberi hangok �s kutyaugat�s sz�r�dtek ki. Kiiszkoltam az erd�sz�lr�l, mert �gy legyeng�lve nem sok es�lyem lett volna a vad�szkuty�kkal szemben, ha esetleg a gazd�iknak k�bor kutya kerget�sdit lett volna kedv�k j�tszani. �gy �hen maradva, �s egyre t�relmetlenebb�l haladtam tov�bb. M�r arra is gondoltam, hogy itt van az ideje meginni az er�s�t� f�zetet, ami a nyakamba k�t�tt kend�ben lapult, de hamar lebesz�ltem r�la magam, �s ink�bb eltettem k�s�bbre.

Tov�bb haladtam, b�r nagyon neh�z volt. Sok�ig kietlen, szinte teljesen kop�r ter�leten haladtam. N�h�ny bog�ron �s herny�n k�v�l nem volt semmilyen �lelem, amit �t k�zben magamhoz tudtam volna venni. Fintorogva b�r, de megettem az �sszes cs�sz�m�sz�t, ami az utamba ker�lt. Nem tal�lkoztam egy �llattal sem, �gy az �t egy id� ut�n kezdett nagyon unalmass� v�lni, �s a tetej�ben m�g a szomj�s�g is gy�t�rt. A gondolataim tomp�k voltak, �gy a szok�sos �tk�zbeni m�l�z�sok sem seg�tettek. R�m t�rt a mag�ny, a l�lek�l� egyed�ll�t, amely egyre csak fojtogatott.

- Legal�bb egy mad�rral, vagy k�bor�llattal tal�lkozn�k m�r v�gre! – t�rt fel a k�ts�gbe esett ki�lt�s egyenesen a sz�vem legm�ly�r�l.

R�viddel lelkem elkeseredett rezd�l�se ut�n egy feketerig� sz�llt a h�tamra. Megd�bbenve n�ztem r�, de a szem�ben csak kedvess�get l�ttam. Vid�man csicsergett, �s nekem a l�legzetem is elakadt, mikor �szre vettem, hogy minden csippant�s�t �rtem. Elcsicseregte, hogy mi a helyzet az orsz�g azon r�sz�ben, ahonnan iderep�lt, �s r�k�rdezett merre tartok. Mikor elmondtam neki, fel�l�nk�lt, �s azt mondta, �r�mmel elk�s�r.

�gy h�t a rig� seg�ts�g�vel hamar egy tiszt�sra jutottam, ahol a Nap f�ny�ben �l�nken csillog� tavacska ter�lt el. R�gt�n a t�hoz siettem �s enyh�tettem szomj�s�gomon. Egy kicsit pihentem, k�zben a f�sz�lakkal j�tsz� rig�t figyeltem, aki gondtalanul sz�lldosott egyikr�l a m�sikra. Miut�n egy kicsit m�r er�sebbnek, �s fittebbnek �reztem magam, k�r�ln�ztem a t�parton. A tavacska partj�nak egy r�sz�t n�das-gy�k�nyes n�v�nyzet n�tte be. Ekkor a t�part fel� k�zeled� vadkacsa csal�dot vettem �szre. Gyorsan a n�d takar�s�ba h�z�dtam, �s kiv�rtam, am�g k�zelebb �rnek, �s elkaphatok n�h�nyat. Mikor m�r nagyon k�zel voltak, r�juk ugrottam �s siker�lt k�t kacs�t elkapnom. J��z�en lakm�rozni kezdtem. K�zben mad�r-t�rsam giliszt�kat h�zkodott ki a k�zeli laza talajb�l, majd felfalta �ket. Mikor mindketten befejezt�k a lakm�roz�st, j��z� „besz�lget�sbe” kezdt�nk. �gy a tiszt�s csendj�t hossz� percekig csivitel�s �s ugat�s t�lt�tte be, majd mindketten m�ly �lomba mer�lt�nk.

A k�vetkez� napok gyorsan elteltek, amely a kis mad�r t�rsas�g�ban nagyon j� hangulat� volt. De az egyik nap, mikor egy rovart akart elkapni egy t�ske megs�rtette a l�b�t. Egy ideig �gy t�nt nem s�lyos, de hamarosan �szrevettem, hogy a seb egyre cs�ny�bb. Odah�vtam magamhoz, �s elmagyar�ztam neki, hogy ahhoz, hogy seg�teni tudjak, meg kell v�ltoztatnom a k�ls�m, de nem kell f�lnie. A mad�rka nem ijedt meg, amikor egy fa takar�s�ban visszav�ltoztam emberr�. A rig� a v�llamra sz�llt mik�zben el�vettem a f�zetet. �vatosan kentem be a l�b�t, mik�zben h�l�san csivitelt. Ezut�n visszak�t�ttem a nyakamba a kend�t �s �r�mmel a sz�vemben v�ltoztam vissza. Most h�l�t adtam Merlinnek, hogy volt el�g akarater�m ahhoz, hogy nem haszn�ltam el a gy�gy�t� f�zetet el�bb.

M�r egyre jobban k�zeledt�nk a roxforti erd�h�z. K�vetkezett Daftown, Roxmorts �s m�s kisebb falvak, m�g nem k�r�lbel�l k�theti �t ut�n el�rt�nk a Tiltott Rengetegbe. Szinte azonnal megrohantak az eml�kek, de gyorsan felocs�dtam, mert ez az erd� nem arr�l volt h�res, hogy itt b�rki nyugodtan m�l�zgathat. Pl�ne, ha az idet�vedt ember vagy �llat kimer�lt �s csontsov�ny. Hi�ba ettem most m�r egyre t�bbet, ez a sok „er�ltetett menet” minden energi�t kivett bel�lem, amelyre m�g a hossz� azkabani k�nl�d�s is r�nyomta b�lyeg�t. Azonban mikor megrohantak az eml�kek, �s elfogott a retteg�s, mindig ott volt, h� mad�r t�rsam, akinek megnyugtat� csipog�sa mindig felmelengette r�m�lett�l megdermedt sz�vemet. Ez a cserreg�s mindig azt jelezte sz�momra, hogy nem vagyok egyed�l.

De ennek is v�ge szakadt, mert mikor a Rengeteghez �rt�nk, a mad�rka elb�cs�zott, �s amilyen hirtelen j�tt, �gy el is ment. Sok�ig szomor�an n�ztem ut�na, majd elhat�roztam, hogy k�zelebb megyek a Roxforthoz. Min�l k�zelebb �rtem, ann�l izgatottabb lettem. �gy �reztem magam, mint amikor el�sz�r pillantottam meg a sz�ztorny�, sud�r �p�letet. V�g�l felt�nt a Roxfort teljes val�j�ban, �s �n el�multam mennyire gy�ny�r�. A t�volban felsejlett a kviddicsp�lya magas karik�ival. Mikor m�r eleget m�l�ztam kviddicsr�l �s Roxfortr�l, elindultam vissza a Tiltott Rengeteg belsej�be.

Hamarosan felt�nt Hagrid kunyh�ja, �s maga a bozontos h�zt�j�rz� hossz�f�l� kuty�j�val, Agyarral. J�kedv�en n�ztem, ahogy a kertben foglalatoskodik, �s k�zben a Roxfort-indul�t �nekli. Ezt �nekelte mindig, amikor annak idej�n megl�togattuk, ami el�g gyakori eset volt. M�r �pp k�zelebb akartam menni, mikor Agyar vicsorogva nekem rontott.

- Agyar! Vissza! – kiab�lt r� Hagrid hasztalanul.

A v�n eb nekem rontott, �s hamarosan egym�st r�gva, harapva marakodtunk, amelyben persze �n maradtam alul, figyelembe v�ve az er�viszonyokat. Hagridnak v�gre siker�lt megf�keznie Agyart �n pedig minden er�met �sszeszedve elrohantam.  Mikor m�r el�g t�vol ker�ltem a vad�rlakt�l szem�gyre vettem a sebeimet, de szerencs�re nem voltak s�lyosak. Kis pihen� ut�n elindultam egy �reget vagy barlangot keresni, ahol ideiglenesen megh�zhatom magam. Nagy bossz�s�gomra m�g az es� is eleredt, �gy egyre kevesebb kedvem volt a szabadban �jszak�z�shoz. De ha azt k�pzeltem, hogy ma Agyar akci�ja volt a legrosszabb h�t t�vedtem. Mikor egy tiszt�sra �rtem, �sszetal�lkoztam egy csapat kentaurral, akik nem voltak �pp bar�ts�gos hangulatban. Amikor a k�zel�kbe jutottam, hatalmas pat�ikkal nekem estek.  �gy a harapott, karmolt sebeim mell� n�h�ny k�k-z�ld folt is t�rsult. Csak a m�g mindig megmaradt f�rges�gemnek k�sz�nhettem, hogy el tudtam iszkolni, �s nem hagytam ott a fogam. Mikor m�r biztons�gban tudtam magam, �s nem kellett rohanom, �rr� lett rajtam a f�radts�g. Emellett a sebeim is sajogtak, f�jt az oldalam, �s m�r csak t�ntorogni tudtam. De Merlinnek h�la, hamarosan tal�ltam egy kis barlangot. Bet�molyogtam, �s szinte azonnal elter�ltem a f�ld�n, mik�zben a vil�g els�t�t�lt.    

K�vetkez� fejezet