Perselus azon nyomba felm�szott az �gyra. Hermione f�l� t�rdelt �s v�gyakozva k�stolgatta annak b�r�t. A fiatal l�ny �jra szeret�je hossz� haj�ba temette kezeit, �s halkan ny�gd�cselt, mik�zben a f�rfi a l�ny megkem�nyedett mellbimb�it cs�kolgatta, szopogatta, harapd�lta. Nagy kezei partnere eg�sz test�t simogatt�k, hosszan elid�zve annak mellein�l �s has�n�l.

Hermione f�lig csukott szemeit halv�nyan elf�tyolozta a v�gy, mik�zben Perselus arc�t finoman a saj�tj�hoz h�zta �s megcs�kolta. A f�rfi gyeng�den viszonozta a cs�kot, mik�zben egyik kez�vel leh�zta a l�ny bugyij�t. Mikor a ruhadarab a h�l�inget k�vetve �trep�lt a szob�n Perselus felegyenesedett, hogy �jra megcsod�lja a most m�r teljesen meztelen szeret�j�t.

Hermione finoman elmosolyodott, majd f�legyenesedett �s t�volabb cs�szott a professzor hatalmas �gy�n. Perselus k�vette, �s mikor utol�rte, a l�ny hamar leh�zta r�la az als�nadr�gj�t is, felfedve ezzel a f�rfi m�r igencsak kem�ny �s �gaskod� f�rfiass�g�t.

- Gyere – mormolta a l�ny v�gyt�l f�tyolos hangon.

Visszafek�dt az �gyra �s felh�zta a l�bait. Perselus azonnal k�z�j�k helyezkedett, �s mik�zben alkarj�ra t�maszkodott, hogy ne t�rje �ssze a leend� anyuk�t, finoman bel�hatolt.

Hermione nem tudott visszatartani egy megel�gedett s�hajt�st, mikor mag�ban �rezte. Perselus l�gyan elmosolyodott �s megcs�kolta. Lassan �s finoman kezdett el oda-vissza mozogni, Hermion�t �jb�li s�hajtoz�sra k�sztetve ezzel. A fiatal l�ny kezei Perselus h�t�t simogatt�k, mik�zben a f�rfi mag�t tartva csak a m�sik v�ll�t fogta. De mivel ezt unalmasnak tal�lta, �s nem volt t�l nagy lehet�s�ge a mozg�sra sem, megragadta Hermion�t �s oldalra g�rd�lt, hogy a l�ny ker�lj�n fel�lre.

A boszork�ny kellemesen meglep�d�tt, de kiss� zavarban is volt. Ebben a helyzetben � dikt�lja az �temet, �s r�ad�sul csod�latos l�tv�nyt ny�jtott Perselusnak, akinek ez egy�ltal�n nem volt ellen�re.

Majd hagyva, hogy az �szt�ne �tvegye az ir�ny�t�st, mozgatni kezdte a cs�p�j�t, mag�ban �rezve a m�sikat, nedvesen, melegen. Finom kezeivel Perselus test�t simogatta, �s mikor moh�n k�zelebb hajolt, a f�rfi a fenek�t megmarkolva gyorsabb mozg�sra �szt�k�lte.

- Mmm Pers…

Perselusnak vissza kellett fognia mag�t, hogy ne �lvezzen el azonnal. Hermione �szinte s�hajai megbolond�tott�k, a tapasztalatlans�ga pedig csak hab volt a tort�n. Igen, kezd� volt, de micsoda n�!

Mikor Hermione �jra felegyenesedett, �s fej�t h�travetve a nev�t ki�ltotta, a l�ny orgazmus�t �rezve � is majdnem elvesztette a fej�t.

Miel�tt m�g Hermione teljesen �sszecsuklott volna, Perselus felh�zta a t�rdeit, hogy a fiatal boszork�ny a h�t�t nekit�masztva megpihenhessen. Majd � is fel�lt �s m�g k�zelebb h�zta mag�hoz a l�nyt. M�g Hermione �pp arra gondolt, hogy �gy megpihenhet, szeret�je cs�p�j�t megragadva m�sodszor is az egekbe rep�tette, miel�tt m�g annyit mondhatott volna: kviddics. Ez alkalommal azonban Perselus sem b�rta tov�bb, �gy egy rekedt �s f�rfias ki�lt�ssal el�lvezett.

Hermione lihegve harapott az ajk�ba, mikor meg�rezte mag�ban a sz�t�rad� meleget. Nem tudta meg�llni, hogy fel ne s�hajtson. Mikor kinyitotta a szem�t, Perselus tekintet�vel tal�lta szemben mag�t, aki kitart�an n�zte.

- K�sz�n�m – mondta egyszer�en a l�ny.

Perselus csak egy kis, m�r-m�r szarkasztikus mosollyal v�laszolt. Mintha csak annyit mondott volna: ugyan, igaz�n nincs mit.

Visszahanyatlott az �gyra, majd Hermione cs�p�j�t megemelve kics�szott bel�le. A l�ny kiss� meglep�dve a mag�ban �rzett �ress�gt�l, az oldal�ra fordult.

Kellett egy kis id�, m�g l�gz�s�k lecsillapodott. Perselus a h�t�n fek�dt, egyik l�ba m�g mindig felh�zva, a m�sik kiny�jtva pihent, egyik keze a mellkas�n, a m�sik a szeret�j�vel ellent�tes oldalon l�gott le az �gyr�l. Hermione pedig f�lig a h�t�n, f�lig az oldal�n, Perselusnak t�maszkodva fek�dt �s a plafont vizslatta.

A f�rfi kicsit haragudott mag�ra. Nem kellett volna �gy kihaszn�lnia a di�kj�t, de egyszer�en annyira j� volt, hogy nem habozna �jrakezdeni, ha a l�ny k�s�bb is megl�togatn�. Persze, csak ha � is akarn�.

Hermione gondolatai is hasonl�ak voltak. Val�j�ban nem igaz�n �rtette, mi�rt cs�kolta meg a professzora, de ezen az �jszak�n igaz�n megk�nnyebb�lt. Az ut�bbi id�ben m�r nem igaz�n �rtette a test�t, de azt tudta, hogy a szexu�lis �tv�gya akkora, hogy ahhoz � m�r nem el�g. Ha Perselusnak nem gond, hogy „haszn�lja”, � ugyan nem fog t�tov�zni! Hiszen felaj�nlotta a seg�ts�g�t.

A has�ra simul� finom k�z, �s a homlok�t cs�kol� meleg ajkak visszat�r�tett�k a val�s�gba.

- Jobban tenn�, ha visszat�rne a h�l�k�rlet�be, Miss Granger.

Hermione elmosolyodott Piton gyeng�d gesztusaira, de az�rt felt�nt neki, hogy visszat�rt a mag�z�d�sra.

- Igen, igaza van, professzor.

Fel�lt, majd leugrott az �gyr�l. A f�rfi is k�vette, majd mag�ra �lt�tt egy fekete h�l�k�nt�st. Hermione eddigre m�r visszavette a bugyij�t, majd a h�l�ing�t is, mik�zben Piton m�g�je �llt, �s egy lila h�l�k�nt�st tartott oda neki.

- K�sz�n�m – mondta a l�ny, mik�zben kezeit beleb�jtatta a k�nt�s ujjaiba.

Perselus kicsit k�zelebb ment, majd h�tulr�l �t�lelve a l�nyt, megk�t�tte a k�nt�s �v�t. �ll�t a fiatal boszork�ny v�ll�ra helyezte, mire a l�ny sz�ve – sz�m�ra ismeretlen okb�l – er�sebben kezdett verni. Nem a szeret�j�t l�tta… nem is a tan�r�t… azt mondan�nk, hogy abban a pillanatban a szerelm�vel volt.

Mikor megk�t�tte az �vet, Perselus m�g a l�ny dereka k�r�l hagyta a kez�t, �s mag�hoz szor�totta a m�sikat. Hermione a fej�t a f�rfi v�ll�nak d�nt�tte �s kezeit az �v�ire tette.

- Nem szeretn�m, hogy megb�nd, ami ma este t�rt�nt – vallotta be.

�s �me, a tegez�s visszat�rt. Hermione finoman elmosolyodott.

- Nem b�nom, Perselus.

- Tudod, hogy a t�zzel j�tszunk, ha folytatjuk?

Hermione m�g ink�bb elmosolyodott… Sz�val Mr. nincs-semmilyen-�rz�sem hajland� lenne seg�teni neki az � kis probl�m�j�ban, �s tov�bbra is l�tni szeretn� �t.

- Tudom…

- Hermione, ez�ttal senkinek sem szabad tudnia r�la… �rted? Senkinek.

Igen, �rtette… azt is j�l �rtette, hogy mire c�loz a f�rfi. Legut�bb, mikor meg�g�rte neki, hogy nem mond el semmit, musz�j volt mindent bevallania.

- Perselus, ez�ttal nem fenyeget a vesz�ly, hogy teherbe esek…

Ezekre a szavakra Perselus m�g ink�bb mag�hoz szor�totta, �s m�g az egyik kez�t is a l�ny k�nt�se al� cs�sztatta, hogy meg�rinthesse a has�t, ahol az � gyermeke pihent.

- Tudom. �pp ez�rt kell majd mindezt befejezn�nk, mikor a baba megsz�letik.

- Term�szetesen.

Remek! Egy hull�mhosszon vannak. Minden el van rendezve. Hermione csillap�thatja a v�gy�t, amikor csak szeretn�, �s Perselus is „kihaszn�lhatja” a di�kj�t, ahogy csak j�lesik neki az elk�vetkez� h�napokban. �gy tal�n v�g�l ki�zheti majd a gondolataib�l. Ki tudja, ha majd k�v�r lesz, vagy f�radt a sz�l�st�l tal�n nem �rzi majd ezt a v�gyat a fiatal szeret�je ir�nt.

Perselus v�g�l elengedte Hermion�t, aki zavart arckifejez�ssel fordult fel�je.

- J�… rendben… de m�gis, hogy m�k�dik majd?

Perselus r�mosolygott.

- Ez teljesen egyszer�. Ha szeretn�, idej�n. Este 11 ut�n mindig egyed�l vagyok. M�r ismeri a helyet �s a jelsz�t.

- Rendben…

Hermione kiss� zavarban �rezte mag�t. Ha minden alkalommal elj�n, amikor szeretkezni t�mad kedve, Perselus igazi nimfom�nnak fogja tartani. �gyhogy mindezek ellen�re kicsit vissza kell fognia mag�t.

- Nos… akkor j� �jt, professzor.

- J� �jt, Miss Granger – v�laszolt a f�rfi.

Hermione mosolyogva kiment a szob�b�l, majd a professzor lakr�sz�b�l is. Mik�zben a h�l�k�rlete fel� tartott, elv�r�s�d�tt, ahogy �jra esz�be jutottak az este t�rt�ntek. Soha nem gondolta volna, hogy a kegyetlen b�jitaltan�r ilyen gyeng�d tud lenni az �gyban. R�ad�sul �gy t�nt, igaz�n �rdekl�dik a sz�letend� gyermeke ir�nt, �s ez t�bb �r�mmel t�lt�tte el Hermion�t, mint b�rmi m�s.

- Biztos vagyok benne, hogy csod�latos apuk�d lesz, kisbab�m – mondta, mik�zben megsimogatta a has�t. – Igaz�n kem�nysz�v�nek �s hidegnek t�nhet, de te �s �n tudjuk, milyen gyeng�d sz�vet rejteget.

V�g�l meg�rkezett a k�v�r d�ma portr�ja el�. A h�lgyem�ny �pp aludt, �gy Hermione k�nytelen volt fel�breszteni.

- Hmm? Mi az? Nah�t… h�t te meg mit keresel itt??

- Eln�z�st. Csak kicsit meg�heztem – v�laszolt �szint�n Hermione.

- �, h�t persze.

�pp �gy, mint mindenki m�s, a K�v�r D�ma is tudott Hermione �llapot�r�l, �gy nem is tett fel t�bb k�rd�st, a jelsz� elhangz�sa ut�n azonnal beengedte a fiatal l�nyt.

- M�gis hol volt�l??

Hermione meglep�dve szeml�lte a vele szemben �ll� k�t fi�t. Mindketten pizsam�ban voltak – vagyis egy egyszer�, k�nny�, hossz� nadr�gban, Ron pedig egy nyitott, s�t�tk�k h�l�k�nt�st is viselt.

- Tess�k? De h�t mi…

- Tudod, h�ny �ra? Nem volt�l a szob�dban! Agg�dtunk �rted! – folytatta Ron.

- M�g a Tekerg�k T�rk�p�n is kerest�nk, de nem volt�l rajta! – t�j�koztatta Harry.

- Nem voltam??

- Nem!

A k�t fi� t�nyleg el�g k�ts�gbeesettnek t�nt. Hermione megpr�b�lta kicsit megnyugtatni �ket.

- El�sz�r is nyugodjatok meg – mondta. – Itt vagyok, �s j�l vagyok. Lehet, hogy csak nem j� helyen kerestetek, de minden rendben. Semmi bajom nem esett.

Ezekre a szavakra Harry l�that�an megk�nnyebb�lt, Ron pedig a karjaiba z�rta a l�nyt.

Hermione kiss� kellemetlen�l �rezte mag�t az �lel�sben… nemr�g m�g Piton tette ugyanezt. Finoman h�tr�bb tolta a fi�t.

- De ti mi�rt vagytok �bren ilyenkor? Honnan tudt�tok, hogy nem vagyok a szob�mban?

Harry �s Ron �sszen�zett.

- Parvati hallotta, ahogy kiment�l – magyar�zta Harry, mik�zben a tri� a kandall�val szemk�zti kanap� fel� indult. – Azt gondolta, biztos megint �hes vagy, elv�gre ez gyakran el�fordul veled mostan�ban…

- Igen…

A kandall� el� �rve Harry helyet foglalt egy k�nyelmes fotelben, karjait a combj�n nyugtatva, mik�zben Hermione a kanap�n helyezkedett el. Ron pedig a f�ldre �lt, fej�t a kanap�nak t�masztva.

- Azt�n elaludt, de egy �r�val k�s�bb �jra fel�bredt… �s te m�g mindig nem j�tt�l vissza… Hermione… ne haragudj r�, csak agg�dott.

Hermione a szem�ld�k�t r�ncolta.

- Nem haragszom r�… de… �s ti ketten?

- H�t – f�zte tov�bb Ron – sz�lt nek�nk. Komolyan agg�dtunk �rted, Mione! Az eg�sz t�rk�pet v�gign�zt�k! A konyh�t, a k�nyvt�rat, a csillagvizsg�l� tornyot, a Sz�ks�g Szob�j�t, Hagrid kunyh�j�t, a titkos utakat… mindent!

Hermione akarata ellen�re elmosolyodott. A bar�tai k�ts�gk�v�l kiss� t�ls�gosan is paranoi�sok �s v�delmez�ek voltak, de � �gy szerette �ket.

- Elfelejtett�tek megn�zni az alagsort – vallotta be, mik�zben arc�t halv�nyr�zsasz�n p�r bor�totta be.

Harry �s Ron csak b�multak r�.

- Az alagsort?

- Mi�rt ment�l volna az alagsorba? – K�rdezte �rtatlanul Ron.

- Pitonn�l volt�l?? – Harry hirtelen megvil�gosodott.

Ron szemei elkerekedtek, Hermione pedig pipacspiros lett.

- �n… sz�val… �n csak…

- Tov�bbra is tal�lkozgatsz vele, mondd? – K�rdezte Harry kiss� ki�br�ndulva.

- Mi… - Ron egy�ltal�n nem �rtette, merre tart a besz�lget�s.

Hermione fels�hajtott, �s mindent bevallott.

- Nem Harry. Nem tal�lkozgatok vele, ahogy azt te �ll�tod. �jjel fel�bredtem, mert �hes voltam, de mikor visszafele j�ttem a konyh�b�l, �sszefutottam Piton professzorral. �s… b�rmily meglep� is… megk�rdezte, hogy halad a terhess�gem. Ez minden.

Harry szkeptikusnak t�nt, Ron pedig teljesen elk�pedt.

- Azt akarod mondani, hogy Piton �rdekl�dik ir�ntad?

Hermione �jra s�hajtott.

- Tudj�tok, nem is olyan rossz…

- Mondd ezt m�snak, Hermione – sz�lt k�zbe Harry szarkasztikusan. De azt�n megenyh�lt az arca. – Biztos, hogy nem t�rt�nt semmi t�bb…?

Ezekre a szavakra Hermione �jra teljesen elv�r�s�d�tt, Ron pedig kicsit undorodva felnevetett.

- Nem, hagyd, ne is v�laszolj – mondta v�g�l Harry a l�ny nagy megk�nnyebb�l�s�re.

Sejtette, mire jutottak a bar�tai, de �gy d�nt�tt, nem fog tagadni, mivel nem akart hazudni nekik. R�ad�sul azt is tudta, hogy megb�zhat benn�k, �s az �j, Pitonnal kapcsolatos titk�t nem fogj�k el�rulni senkinek.

- Sajn�lom… – mondta v�g�l.

A k�t fi� felnevetett, de nyilv�nval�an csak a k�nyelmetlen helyzet miatt.

- Hagyd csak, Mi – mondta neki Harry. – Nem tartozol nek�nk sz�mad�ssal. M�r nagyl�ny vagy, azt csin�lsz, amit akarsz.

Hermione h�l�san elmosolyodott.

- De – sz�lalt meg Ron – azt nem �g�rj�k, hogy nem fogunk ezzel piszk�lni.

- H�!

A k�t fi� hahot�ban t�rt ki, Hermione pedig bossz�k�nt egy p�rn�t dobott Ron fel�. V�g�l j�kedv�en �s f�radtan b�jt mindenki a saj�t �gy�ba.