A k�vetkez� k�t h�t hasonl� vid�ms�gban telt, �s v�g�l el�rkezett Harry 15. sz�let�s napja. Mivel Dursley�k egy eg�sz napos, hajnalig tart� csal�di programra voltak hivatalosak Harryt

Mrs. Figghez sz�m�zt�k, akinek viszont a lelk�re k�t�tt�k, hogy est�re Harrynek otthon kell lennie. Mrs. Figg viszont megengedte, hogy eg�sz nap azt csin�ljon, amit akar. Harry �gy m�r reggel kilenckor tal�lkozott Ginnyvel, aki nagyon izgatottnak t�nt, �s Harrynek r�gt�n esz�be jutott, hogy biztos meg akarja lepni valamivel.

-  Szia, Ginn! – k�sz�nt�tte vid�man.

-  Szia, Harry! – mosolyodott el, mikor megl�tta, �s szorosan �t�lelte. – Szeretn�k mutatni neked valamit.

Elindultak k�zen fogva, �s hamarosan egy lerobbantnak t�n� helyhez �rtek a Magn�lia-k�z k�zel�ben.

-  Mi ez a hely – k�rdezte Harry.

-  Csukd be a szemed! – k�rte Ginny.

Harry engedelmeskedett, m�g Ginny elkezdte vezetni a koszos, kopott ker�t�s m�g�. Majd hamarosan meg�llt.

- Most m�r kinyithatod! – mondta a l�ny.

Mikor kinyitotta a szem�t egy fekete, medvem�ret� kuty�t pillantott m�g, �s a d�bbenett�l majdnem felki�ltott. Percekig nem tudott megsz�lalni az izgatotts�gt�l, �s csak n�zte, ahogy a kutya �tv�ltozik a keresztapj�v�, Sirius Black�.

- Sirius! Te, hogy ker�lsz ide? Mi lesz, ha meg l�tnak! – k�rdezte Harry, mikor v�gre meg b�rt sz�lalni.

- Ne agg�dj m�r! Tudok vigy�zni magamra. Egy�bk�nt boldog sz�let�snapot! – mondta a keresztapja mosolyogva.

Harry egy darabig m�g mindig n�zte Siriust, de m�r nem d�bbenten, hanem egy dagad� boldogs�g lufballonnal a mellkas�ban, amely egyre csak n�tt. A f�rfi arca m�g ugyan mindig beesett volt a sok k�nl�d�st�l, de most vid�ms�g �s �leter� is l�tszott rajta.

- �gy �r�l�k, hogy itt vagy – mondta Harry, �s �t�lelte a f�rfit, akit ez egy kicsit v�ratlanul �rt, de nem h�z�dott el.

- Mi lenne, ha nekil�tn�nk? – k�rdezte Sirius kibontakozva az �lel�sb�l, egy fekete t�sk�ra mutatva.

A t�sk�b�l hamarosan el�ker�lt egy pl�d, t�ny�rok, ev�eszk�z�k �s az ennival�. Boldog csendben �lltak neki az ev�snek, de v�g�l Harry t�rte meg a meghitt csendet.

- V�g�lis, mi ez a hely? – k�rdezte k�v�ncsian.

- Nem tudom. Valami elhagyatott mugli lak�telep, vagy micsoda. Itt bujk�ltam mikor besz�lni akartam veled a sz�k�sem ut�n – vont v�llat Sirius.

�s val�ban, mikor Harry k�r�l n�zett elhagyott h�zak romjait l�tta, omladoz�, ablak n�lk�li falakat. M�l�z�s�t Ginny hangja szak�totta meg, aki id�k�zben el�vette a maga �ltal k�sz�tett eperkr�mmel t�lt�tt csokitort�t, �s meggy�jtotta rajta a tizen�t gyerty�t.

- Isten �ltesen, Harry! – mondta Sirius �s Ginny k�rusban.

- K�sz�n�m – mondta �r�mt�l csillog� szemekkel, �s �rezte, hogy a l�gg�mb m�g nagyobbra dagad a mellkas�ban. Elf�jta a gyerty�kat, �s mag�ban azt k�v�nta: B�rcsak soha ne lenne v�ge ennek a napnak! – ki�ltott fel mag�ban.

- Ez eddig �letem legjobb sz�let�s napja! – mondta vid�man.

- Tess�k ez a ti�d! – adta �t Sirius az aj�nd�kot Harrynek. Izgatottan v�rta, hogy mit sz�l hozz�.

Harry kibontotta a barna pap�rba csomagolt aj�nd�kot, amely �dess�get, var�zsl� f�nyk�peket, �s egy m�ves, d�szes b�rk�t�ssel ell�tott hossz�k�s dobozt rejtett, amiben egy lev�l volt, Sirius levele.

Kedves Harry!

Ez egy sepr�tart� tok, amit annak idej�n �n is a keresztap�mt�l kaptam, aki azzal a sz�nd�kkal adta nekem, hogy ha nekem is lesz keresztfiam, adjam �t neki. �gy most a ti�d. Rem�lem tetszeni fog.

Sirius

P. S.: A tok mindig az adott sepr� alakj�hoz igazodik, �gy a sepr� benne biztons�gosan sz�ll�that�.

- Ez, szuper! – ki�ltotta Harry, �s Sirius nyak�ba ugrott. Boldogan �lelve �t a keresztapj�t. Ginny mosolyogva, vid�man n�zte �ket.

- Nagyon k�sz�n�m – mondta meghatottan.

Ginny is �tadta az aj�nd�k�t, ami egy dobozt rejtett. A hossz�k�s k�zepes m�ret� dobozban mozgott valami.

Harry a f�l�hez emelte, �s a dobozb�l sziszeg�st hallott, ami �rthet� volt sz�m�ra.

- Mikor engednek ki err�l a s�t�t helyr�l? – k�rdezte a doboz lak�ja p�rszasz�ul.

Harry kinyitotta a dobozt, amelyben egy kiss� nyugtalan, de ann�l k�v�ncsibb v�r�s, h�romsz�g alak�, jellegzetes foltokat visel� k�gy�cska kandik�lt ki. Gombost�nyi szem�vel bar�ts�gosan Harry szem�be n�zett.

- Melyik f�szekaljb�l sz�rmazol? – k�rdezte a k�gy� �rdekl�dve.

Harry egy darabig �rtetlen�l meredt az �llatra, de azt�n nagy nehezen r�j�tt, hogy a k�rd�s val�sz�n�leg a kil�t�re vonatkozott, �gy egy kis gondolkod�s ut�n felelt p�rszasz�ul.

- �, �n Harry Potter vagyok. �k pedig a bar�taim Ginny Weasley �s Sirius Black – v�laszolt Siriusra �s Ginnyre mutatva.

Harry �l�nk besz�lget�sbe kezdett a k�gy�val, Ginnyr�l �s Siriusr�l teljesen megfeledkezve. A t�rsalg�sb�l Tapmancs hangja z�kkentette ki.

- Nem akarom f�lbeszak�tani a meghitt t�rsalg�st, de felv�ghatn�d a tort�t, mert k�v�ncsi vagyok, hogy a bar�tn�d mit hozott �ssze – v�laszolta Sirius megj�tszott bosszankod�ssal.

- Bocs�nat! Csak egy kicsit elbesz�lgett�nk! – pirult el Harry.

- H�t Ginny �gy l�tom j� aj�nd�kot v�lasztott�l – mondta Sirius most m�r nevetve.

- Igen! Ginn, k�sz�n�m! – ki�ltott Harry boldogan, puszit nyomva bar�tn�je homlok�ra.

- Milyen nevet adsz neki? Valamilyen l�ny nevet kell keresned, mert az elad� szerint n�st�ny, a fajt�ja v�r�sfoltos quetzelcoatl*, a mostani Mexik� ter�let�r�l sz�rmazik – mondta Ginny Harryt figyelve.

- Nem is tudom. Valami �tlet? - k�rdezte tan�cstalanul.

- Legyen, mondjuk Nadia – javasolta Sirius. Ez volt a nagyany�m egyik neve. Nagyon kedves, �s szeretetre m�lt� asszony volt, �s �n nagyon szerettem.

- Nadia – ism�telte Harry. Nagyon sz�p n�v. Szerintem tetszeni fog neki.

Harry elmondta a k�gy�nak, hogy hogy szeretn� h�vni, meg a n�v t�rt�net�t, majd felv�gt�k a tort�t, �s halkan besz�lgettek. A Siriust�l kapott k�pek t�rt�net�r�l, a Roxfortr�l, �s m�g sok minden m�s is sz�baker�lt, de v�g�l Siriusnak mennie kellett, �gy hamarosan elb�cs�ztak. Sirius m�g mondott p�r b�ztat� sz�t, meg�lelte keresztfi�t, majd fekete kuty�v� alakulva, Nadia nagy riadalm�ra, elnyargalt. Ginny �s Harry �gy kettesben maradtak. R�vid csend ut�n Harry sz�lalt meg, mik�zben Nadia elb�biskolt az �l�ben.

- Ginny, hogy tudn�m neked megk�sz�nni ezt a napot! Csod�latos vagy! – lelkendezett Harry �s a karj�ba vette a l�nyt.

- H�t �ppens�ggel m�r megk�sz�nted azzal, hogy v�gre mosolyogni l�tlak, �s boldognak – mosolygott Harryre csillog� szemekkel.

Harry m�g k�zelebb h�zta mag�hoz a l�nyt, v�gig sim�tott l�ngv�r�s f�rtjein, �s ajkuk lassan k�zeledni kezdet egym�shoz, majd �sszeforrt. Mindkettej�k sz�ve hevesen dobogni kezdett, mert mindketten �let�k els� cs�kj�t �lt�k �t. Ez ut�n Harry eltolta mag�t�l Ginnyt, hogy l�thassa annak gy�ny�r�, �lettel teli arc�t. Mindketten elpirultak, �s zavartan felnevettek, majd �sszepakolt�k az aj�nd�kokat, az ev�eszk�z�ket, �s egy kellemes s�t�ra indultak, vid�man besz�lgetve.

Este nyolc �ra k�r�l v�ltak el a park hom�ly�ban, m�g egy utols� cs�kkal pecs�telve meg szerelm�ket. Miut�n az � kismadara, Ginny elt�nt a szeme el�l, haza indult. A szob�j�ban Hedvig v�rta. Harry kivette a t�sk�b�l az aj�nd�kokat, �s kivette a k�nyelmetlen dobozb�l Nadi�t, de m�g mindig szundik�lt. Nem sejtette, hogy a baglya zs�km�nynak n�zi, �gy alig siker�lt megmentenie Hedvig karmaib�l.

- Hedvig! � nem ennival�, hanem a bar�tom! Nem szabad b�ntanod! Meg�rtetted! – ki�ltott a bagly�ra Harry.

Hedvig kelletlen�l od�bb rep�lt, �s f�lt�kenyen n�zett a m�g mindig alv� k�gy�ra.

- Jaj, Hedvig! T�ged is ugyan�gy szeretlek, mint eddig – mondta Harry b�k�t�leg, �s Hadvig most m�r bar�ts�gosan huhogott.

Hedvig hamarosan vad�szni indult, Harry pedig lezuhanyozott, majd csak �pp, hogy letette a fej�t m�r aludt is. Nem sejtette m�g, hogy mozgalmas, k�nokkal teli �jszaka v�r r�, amely az eg�sz var�zsvil�g �let�t felforgatja.

*quetzelcoatl: az azt�kok tollas-k�gy� isten�nek a neve, aki kapcsolatot tartott az alvil�g, �s a fenti vil�g k�z�tt. 1519-ben a spanyol h�d�t�, Cortezt vele azonos�tott�k, val�sz�n�leg ez�rt kezelt�k istenk�nt.

K�vetkez� fejezet