J�nius 11. Vas�rnap.
Reggel: 7: 30.

Hermione d�h�sen h�zta �ssze mag�n a h�l�k�nt�s�t. Nem sokat aludt az �jjel. A Harryvel folytatott besz�lget�s ut�n alig tudott megnyugodni. Erre, m�r kora reggel kopognak az ajtaj�n. �s�tott egy hatalmasat, �s az ajt�hoz botork�lt.

- Igen? – k�rdezte f�tyolos hangon.

- Ms. Granger, megk�rhetn�m, hogy engedjen be?

Az ajt�ban Perselus Piton �llt. Amikor Hermione kinyitotta az ajt�t, a professzor morcos tekintettel v�gigm�rte a l�ny apr�csipk�s k�nt�s�t, majd egy k�hint�ssel, �s egy eld�nny�g�tt j� reggelttel, f�lres�p�rte �t a bej�ratb�l, �s energikus l�p�sekkel bement a lak�s belsej�be. Hermione f�ldbe gy�kerezett l�bbal b�mult ut�na. M�r �pp kezdett volna er�sen m�ltatlankodni az arc�tlan betolakod�s miatt, de a professzor megel�zte.

- Egyed�l van?


L�that�an ideges volt. A szeme �jra Hermione csipk�s k�nt�s�re esett, majd egy vad�szkutya �szt�n�vel k�rbep�szt�zta a helyis�get.

- M�gis mit k�pzel mag�r�l?

- A k�rd�sem, Ms. Granger, egyszer� volt, �s t�m�r. Lebecs�l, ha �gy gondolja, hogy a mag�n�lete k�nyes r�szletei fel�l �rdekl�d�m. De nem �rek r� eg�sz nap, ez�rt lek�telezne, ha szalonk�pess� var�zsoln� mag�t, �s fel�lt�zne v�gre.

Hermione elv�r�s�d�tt. Megszokhatta m�r Piton �rz�ketlen megjegyz�seit, de ezekre a dolgokra soha nem lehetett el�gg� felk�sz�lni.

- Megtenn�m, ha nem tartana fel! – v�gta a f�rfi arc�ba, �s elvonult a m�sik szob�ba.

Gyorsan felkapkodta mag�ra a ruh�it, �s m�g vett egy m�ly leveg�t, hogy �nuralma helyrebillenjen, miel�tt visszat�rne az exprofesszor�hoz.
Piton, csak �llt a szoba k�zep�n, �s sz�r�s, s�t�t szemeit a l�nyra szegezte.

- Sok dolgunk van. Felt�telezem, hogy tiszt�ban van vele, hogy a bar�tja t�l�l�si es�lye percr�l percre kevesebb. Miel�tt beavatn�m n�h�ny r�szletbe, Ms Granger, meg kell �g�rnie valamit. Olyan helyekre fogom magammal vinni, �s olyan emberekkel fog tal�lkozni, akikkel egy norm�lis vil�gban sosem tal�lkozna. �s ez �gy is lenne helyes. Azonban, �gy t�nik, a sors m�sk�nt rendelkezett. �g�rje meg, hogy �n, kisasszony, b�rmit is hall, vagy tud meg, minden k�r�lm�nyek k�z�tt megpr�b�l higgadt maradni. Semmi sz�ks�gem arra, hogy az �n hiszt�rikus kit�r�seit is v�gig kelljen hallgatnom. �s m�g valami: ezekr�l, a dolgokr�l soha senki nem tudhat. – Sokatmond�an elhallgatott, �s a nyomat�k kedv��rt, �sszeh�zta a szemeit. – Tal�n �lj�nk le, ha javasolhatn�m.

Hermione, m�r semmit nem �rtett. Beleegyez�en b�lintott, �s egy sz�kre mutatott.

- Ezek szerint hajland� seg�teni Harrynek?

Piton d�bbenten n�zett r�. N�mi ir�nia szorult ebbe, a m�skor ink�bb cinikus tekintetbe:

- Azt hittem, az �vek sor�n megismert m�r annyira, kisasszony, hogy tudja, �n semmit sem teszek hajland�s�gb�l.

Hermione elh�zta a sz�j�t.

- Ne haragudjon meg, professzor, de �n ink�bb �gy fogalmazn�k, �n semmit sem tesz ok n�lk�l.

- Igaz. – A f�rfi elhallgatott. L�that�an nehez�re esett folytatni a mondanival�j�t. Hermione, csak most vette �szre, hogy mennyire f�radt az arca. Perselus Piton nem lehetett t�bb 48-50 �vesn�l. De az arc�t �tszel�, m�ly�l� bar�zd�k, most sokkal id�sebbnek t�ntett�k fel. Lehajtotta a fej�t, de a hossz� fekete hajtincsei csak r�szben takart�k el az �br�zat�ra ki�l� �rzelmeket. – Hallott m�r, Ms. Granger, a l�lekt�r� �tokr�l?

- Valaha olvastam r�la. De ha j�l eml�kszem, nem volt r�szletezve az �tok term�szete. Annyit tudok, hogy 300 �ve nem alkalmazt�k, tiltott var�zslat, �s hogy a kimenetele minden feljegyzett esetben v�gzetesnek bizonyult. �ll�t�lag hossz� �vek el�k�sz�letei el�zik meg, �s a hat�s�ra, egy var�zsl�, vagy boszorka lelk�t kett�t�rik, hogy helyet adhasson a tudat�ban egy m�sik, n�la er�sebb egy�n lelk�nek. Az �tok kimond�ja viszont abban a pillanatban sz�rnyethal, amikor az �tok m�k�dni kezd.

Piton b�lintott, majd lassan besz�lni kezdett:

- Persze ez nem minden. A meg�tkozott szem�ly fokozatosan vesz�ti el a kontrollt a saj�t elm�je f�l�tt. Gyakran �vekig tart ez a folyamat. Eleinte csak apr� dolgokban v�ltozik a szem�lyis�ge. Szok�sok, �zl�s, stb. K�s�bb egyre agressz�vebb lesz az �talakul�s, m�g v�g�l teljesen �tadja mag�t a betolakod� elm�j�nek.

- Mi�rt akarna valaki ilyen m�don egy m�s ember test�be k�lt�zni?

- Mondjuk az�rt, mert halott. Az �tok beteljes�l�s�hez kiv�lasztott szem�lyt �vekig k�sz�tik az alkalmass�gra. K�l�nb�z� b�b�jokkal, �tkokkal legyeng�tik annyira, hogy megfelel� legyen a befogad�k�pess�ge. De ez m�g mind kev�s. Ahhoz, hogy a folyamat beinduljon, az �tok kimond�s�nak pillanat�ban, az alanynak, egy igen er�s �rzelmi megr�zk�dtat�son kell kereszt�lmennie. Olyanon, ami folyamatosan k�s�rti, ami megbocs�thatatlan, ami fel�rli teljes eg�sz�ben, ami b�ntudatot okoz. Ezt az �tkot nem 300 �ve alkalmazt�k utolj�ra. Tizenh�t �ve �jra megkezdt�k az el�k�sz�t�s�t, �s h�rom �vvel ezel�tt kimondt�k.

- H�rom �ve? – Hermione arca fokozatosan s�padt falfeh�rr�. – Azt mondta h�rom �ve?

�rezte, hogy h�nyingere lesz. Belekapaszkodott az asztal sz�l�be, majd mikor m�r leveg�t sem volt ereje venni, mert �gy �rezte, megfullad a tork�ba felk�sz� h�nyad�kt�l, kirohant a szob�b�l, �s a v�c� f�l� hajolt. Piton nem ment ut�na. Hallotta, a k�h�g�st, az �klendez�st. Hasonl� reakci�t v�rt. Nyugodtan v�rt a hely�n �lve. Csak akkor n�zett a f�rd�szoba ir�ny�ba, mikor meg�rezte a r�vet�d� �rny�kot. Hermione szemei v�r�sek voltak. Remegtek az ajkai.

- Maga tudta… - suttogta fesz�lten.

Piton nem v�laszolt. Lehunyta a szemeit.

- Tudta, �s nem tett semmit… - Egyetlen mozdulattal a f�rfi el�tt termett, �s az �kleivel a mell�nek esett. Piton h�tr�bb hajtotta a fej�t, hogy v�dje az arc�t az �t�sekt�l, �s mag�hoz szor�totta a l�nyt. A g�rcs�s verg�d�s fokozatosan elcsendes�lt, v�g�l csak a zokog�st�l r�zk�d� v�llait �lelte �t, �s csendben hallgatta a szipog�s�t.

- Nem tehettem semmit. Megeskettek, hogy hallgatni fogok – suttogta.

Hermione kit�pte mag�t az �lel�sb�l, �s h�tr�lni kezdett. Arca eltorzult az �jra felt�mad� d�ht�l.

- �s mit kapott cser�be? Mi a fene volt az, ami meg�rte? Minden hi�ba volt, a h�bor�, az a sok halott, a sz�leim, Ron, az �let�nk? Mind nyomor�kok lett�nk! H�t nem l�tja? Belerokkantunk! �s maga csak �gy esk�t tesz, hogy hallgat? Hagyja, hogy �jra megt�rt�njen? – nem b�rta tov�bb, megint zokogni kezdett. Tehetetlen�l le�lt a f�ldre, �s maga el� h�zta a t�rdeit. A k�nnyein kereszt�l l�tta, ahogy a f�rfi s�t�ten b�mul maga el�. - Maga semmit sem tesz csak �gy! Mi volt az �ra a hallgat�s�nak? He? Mi volt?

- Harry.

A bet�k, ahogy kimondta a nev�t, lassan koppantak a szoba cs�ndj�ben. Tomp�n, alig hallhat�an, de ott lebegtek k�r�l�tt�k, testet �lt�ttek. Mintha a v�gtelen semmi lombjainak susog�s�t hallan�d.
Hermione agy�ba visszat�rt az eml�kk�p, ahogy Piton, Harry k�rh�zi �gy�n�l �ll, s�t�ten, hallgatagon, �sszet�rve. Ahogy megk�v�lt arccal v�laszol az aurorok k�rd�seire. L�tta az arc�n a f�jdalmat, de nem �rtette. Most ugyanaz a szenved�s t�kr�z�d�tt a szemeiben.

- Sosem besz�lt arr�l a k�t h�tr�l. – A l�ny meglepetten vette �szre, mennyire v�konyka lett a hangja. Nem volt biztos benne, hogy hallani akarja az igazat. A s�r�g�rcs elm�lt, �s most csak �ress�get �rzett a mellkas�ban. Ezernyi k�rd�s kavargott, a fej�ben. Arra sem volt ereje, hogy feltegye �ket.

Piton szomor�an elfordult, �s az ablakhoz s�t�lt. Mintha csak belen�zett volna a l�ny fej�be, �vatosan kisim�totta a haj�t az arc�b�l, �s f�radt hangon megsz�lalt.

- Vannak k�rd�sek, Ms. Granger, amikre egyszer�en nem l�tezik v�lasz. Ez�rt, jobb, ha fel sem tessz�k �ket. – V�rt m�g p�r m�sodpercig, azt�n visszafordult, hogy a m�sik szem�be n�zhessen. – Ha maradt m�g es�ly�nk, most kell �ket kihaszn�lni. Addig nem tehett�nk semmit, m�g az a m�sik l�lek nem er�s�d�tt meg annyira az �j test�ben, hogy el�rj�k. De most itt az id�.

- Azt mondta, az a m�sik. Mi�rt nem nevezi a nev�n? Voldemortra gondol, ez egy�rtelm�. Nem?

Piton merev tekintettel n�zett a semmibe.

- Az a baj, hogy egy�ltal�n nem vagyok biztos benne, hogy � az.


***

J�nius 11. Vas�rnap.
D�lel�tt: 11: 30.

- H�, Jakson! Hallottad, mi t�rt�nt? – A k�pc�s, k�z�pkor� f�rfi izgatottan hadon�szott egy pap�rlappal a kez�ben.

Freemann morogva intett a folyos� m�sik v�g�r�l. Rem�lte, hogy letudja vakarni mag�r�l a tisztelt koll�g�t, de az feltart�ztathatatlanul robogott fel�:

- �gyis elmondod – ny�gte ki v�g�l, belet�r�dve az elker�lhetetlenbe.

A rend�rs�g k�sz bolondokh�za volt. Reggel bed�gl�tt a l�gkondicion�l�, a f�stelsz�v�k, mintha az �g is ellen�k dolgozott volna. Jakson Freeman m�r harmadszor k�sz�lt kimenni az utc�ra, hogy v�gre r� tudjon gy�jtani, de valaki folyton meg�ll�totta. Az idegei pattan�sig fesz�ltek.

- A h�tv�g�n megsz�k�tt egy gyogy�s a Banstead Elmegy�gyint�zetb�l. Tudod, az a buzi! Ruhls �gye volt. �ll�t�lag egyszer�en felsz�v�dott. N�zd, kiadt�k a k�r�z�st. Ez egy fiatal kis k�cs�g, ahogy �gy eln�zem. D�lut�n megbesz�l�s lesz.

- Na m�g ez is – sziszegte a fogai k�z�tt.

- A kis tet�, egym�s ut�n csin�lta ki a fick�kat. Felszedte �ket, azt�n miut�n kettyintettek, mindegyik �ngyilkos lett. T�k hasonl�tottak egym�sra. H�t ennek nagyon szaftos szaga van, nem gondolod? Mit tudhat az �gyban az ipse, ha ilyen reakci�kat v�lt ki, mi?

- Tartsd meg a mocskos fant�zi�l�saidat magadnak, Bill. Add ide, hadd n�zzem!

A kez�be vette a k�r�z�si plak�tot, �s amint fel�letesen r�pillantott, szemei a k�pre tapadtak. �rezte, ahogy a zsibbadt r�m�let okozta bizserg�s, v�gigcik�zik a test�n.

- Ez nem lehet igaz. Dr Hyde. Hogy lehettem ilyen h�lye? Azt hittem, csak… - A nyomoz� �sszegy�rte a kez�ben l�v� pap�rlapot. – Hogy n�ztet ki azok az �ldozatok?

- Ott a jelent�s Ruhls asztal�n, olvasd el.

- Hol van Ruhls?

- Honnan tudjam?

- Ne baszakodj itt nekem, ker�tsd el� Ruhlst, �s sz�lj a biztons�giaknak, hogy itt volt ez a szem�tl�da! Magam besz�ltem vele d�lel�tt! Ne b�mulj m�r r�m, te Isten barma, hanem menj!

Kir�ngatta a zseb�b�l a cigarett�s dobozt, �s a sz�j�ba vett egy sz�lat. Visszafordult az ajt�b�l. M�r nem �rdekelte, hogy nem lehet a f�stelsz�v�k hi�ny�ban doh�nyozni az �p�letben. L�tnia kellett azt a jelent�st. Olyan hirtelen indult meg, hogy nekiment egy magas feketeruh�s f�rfinak. �gy n�zett ki, mint egy szerzetes, amolyan papi ruh�ban. Mellette egy d�bbent fiatal n� �llt.

- Menjenek az utamb�l! – ripakodott r�juk, azt�n bevette mag�t, Ruhls irod�j�ba. Az asztala tele volt pap�rokkal. A k�osz az els� pillanat alatt eloszlott, amikor megl�tta a f�nyk�pekkel illusztr�lt jelent�st. V�rbefagyott tetemek, motelszob�k, az arcukon r�m�let. A szemek! A szemeik, mindegyik �ldozat szeme nyitva van, az arcuk torz mosolya, hirtelen �rte �ket a hal�l. Mif�le �ngyilkoss�g? Ilyen arccal senki nem megy �nk�nt a hal�lba. Hasonl�tanak egym�sra? Hiszen ugyanolyanok! Ugyanolyanok, mint Harry James Potter.

Lecsapta a f�nyk�peket, �s felt�pte az iroda ajtaj�t.

- Mi van, Jakson, gyors�t�t itt�l?

- Bill, ahelyett, hogy a sz�d j�r, ink�bb k�rj dupla �rizetet Mr. Potternek, �s a kurva �letbe, �s keresd meg Ruhls-ot! – �v�lt�tte a m�sik k�p�be.

De az csak d�bbenten b�mult r�, nyitott sz�jjal. T�tov�n megkaparta a feje b�bj�t, �s a z�rk�k ir�ny�ba vezet� ajt� fel� intett.

- Te tiszta dilis vagy! F�l perce sincs, hogy sz�ltam neked, hogy Ruhls betegszabads�gon van. K�l�nben is, azt mondtad, hogy ezt a Pottert, �tsz�ll�tj�k vid�kre. Mire a meger�s�tett �rizet? Most akartam ki�ll�tani a pap�rokat. Akkor most mi van? D�ntsd m�r el, hogy mi legyen!


Megmerevedett.

- �n nem besz�ltem veled, Bill!

- Dehogynem. Azt is mondtad, hogy felm�sz, �s megn�zed, hogy minden rendbe van-e a fi�val. Magaddal vitted az egyik port�n �ll� �rt is, hogy figyeljen, am�g te bent vagy n�la. Most mi van?

- �n nem besz�ltem veled, h�t nem �rted?- Megragadta a m�sikat, �s durv�n megr�zta.

- Mi a fasz bajod van? – a f�rfi inger�lten kit�pte mag�t a kez�b�l. D�h�sen megigaz�totta a zak�j�t, �s szemreh�ny� tekintettel ell�pett a k�zel�b�l. – Menj el szabira, tiszta idegbeteg vagy!

De � ezt m�r nem hallotta. Fut�snak eredt. �tk�zben kikapta a farzseb�b�l a telefonj�t, �s bele�v�lt�tt.

- Itt, Jakson Freemann, nyomoz�! Er�s�t�st az el�zetesekhez! Behatol�nk van!

Nem telt bele k�t perc �s �t-hat �r k�s�ret�ben Potter cell�ja el�tt �llt. A cella ajtaj�t nem �rizte senki. Sem port�n �ll� �r, sem m�s. Nyelt egyet, kih�zta a pisztoly�t, �s fej�vel intett az egyik fegyveresnek

- Fedezzetek!

Benyitott az ajt�n.

- Elk�st�nk. – Hallotta a lehangol� mondatot, a h�ta m�g�l.

A cell�ban csak egy ember volt.

Harry James Potter.

Holtan.

K�vetkez� fejezet