�rta: Elliania

Ford�totta: milial

�tolvasta: Eve Snape

Jogok: szok�sos

Sz�mos h�resztel�s is sz�rnyra kapott k�zben, f�leg az volt n�pszer�, ami szerint Ron a gyermeke apja. Mikor azonban meg akarta ezt c�folni, Ron azt mondta, hagyja csak, �t ugyan nem zavarja. Itt tartott gondolataiban, mikor a konyha bej�rat�hoz �rt.

A gy�m�lcs�kkel teli kup�t �br�zol� k�p el�tt �llva egy pillanatig megcsiklandozta a k�rt�t, majd bel�pett a kast�ly konyh�j�ba. �t h�ziman� jelent meg azonnal el�tte. M�r hozz�szoktak a gyakori l�togat�saihoz.

- J� est�t, kisasszony! – Hajlongott a legkisebb.

- J� est�t, Zulu!

- K�v�n valamit? Van j�gkr�m�nk. 

- ��, nem, k�sz�n�m – v�laszolt Hermione m�g bizonytalanul. – Szeretn�k egy kis…

- Mindent tudunk adni, amit csak k�v�n, kisasszony! – Mondta egy m�sik man�.

- K�sz�n�m, Kara! Legyen akkor… van ubork�s joghurtotok?

A man�k egym�sra n�ztek, majd b�lintottak, �s apr�ra v�gva az ubork�t nekil�ttak elk�sz�teni a joghurtj�t.

Hermione joghurttal �s kan�llal a kez�ben el�gedetten l�pett ki a konyh�b�l. M�r a klubhelyis�g�k fel� tartva nekil�tott az �jjeli uzsonn�j�nak, azonban mikor befordult az egyik folyos� sark�n, hirtelen bele�tk�z�tt egy n�la nagyobb �s er�sebb emberbe.

- �!

- Mit…?

Az illet� egy tan�r volt, aki egyb�l abbahagyta morg�s�t, amint felismerte fiatal tan�tv�ny�t.

- Miss Granger?

- J� est�t, professzor…

Hermione sz�gyenkezve les�t�tte a szemeit. Megk�nnyebb�lt ugyan, hogy nem Fricsbe botlott, hiszen Piton m�giscsak ink�bb meg tudja �rteni a helyzet�t, de ett�l m�g ugyan�gy nem kellett volna a folyos�n m�szk�lnia.

- Megtudhatn�m, mi dolga van a h�l�k�rlet�n k�v�l egy ilyen k�s�i �r�n, kisasszony? – K�rdezte Piton hidegen.

- H�t… Igen… - Hermione �gy d�nt�tt, �szinte lesz, �s el�tartotta a joghurtos pohar�t. – Meg�heztem…

Perselus undorod� arckifejez�ssel n�zett a poh�rra.

- Mi ez?

- Ubork�s joghurt.

- Ubor… - Piton nem fejezte be a mondatot, megel�gedett egy grimasszal, amit l�tva Hermione lopva elmosolyodott.

- Tudom… Furcsa �zl�sem van… Val�j�ban kiss� furcsa vagyok mostan�ban – magyar�zta t�tov�n.

Ezekre a szavakra Perselus pupill�i kit�gultak �s lassan el�nt�tte a v�gy. Nem tudta meg�llni, hogy ne gondoljon vissza a kis k�nyvre, amit olvasott.

- Igen… Ha m�r err�l van sz�, Hermione, azt hiszem, van n�lam valami, ami az �n�.

A l�ny erre csak pislogott, mag�ban t�n�dve, hogy vajon mir�l besz�l a tan�ra. De mikor l�tta, hogy a f�rfi t�bbet nem sz�lva elindul, a k�v�ncsis�ga fel�lkerekedett �s k�vette a var�zsl�t.

Perselus mag�ban elmosolyodott. A racion�lis oldala azt s�gta neki, hogy nem kellene, hogy ez rossz, de a m�sik oldala szerint legal�bb feltehetn� a k�rd�st. Elv�gre nem fog er�szakoskodni a di�kj�val, csakis a beleegyez�s�vel fog cselekedni. De ez persze csak akkor k�vetkezhet be, ha meg meri k�rdezni t�le.

Hermione meglep�d�tt, mikor �szrevette, hogy elhaladnak Piton tanterme el�tt, de ezzel egy id�ben meg is k�nnyebb�lt. M�g mindig nem felejtette el azt a kalandot, amit a tan�r�val ebben a teremben �lt �t. Mag�ban azon t�n�d�tt, vajon hova vezeti a f�rfi.

Mikor egy s�t�t �s vad erd�t �br�zol� k�p el� �rtek, �s Piton elmormolt egy jelsz�t, amit Hermione �gy hallott: Homo homini lupus (ember embernek farkasa), hirtelen r�j�tt, hogy a f�rfi lakr�sz�nek bej�rat�n�l �ll.

Perselus egy mozdulattal el�retess�kelte, aminek � kiss� habozva tett eleget. A f�rfi k�vette, egy p�lcamozdulat�ra vil�goss�g gy�lt, majd otthagyta a l�nyt, mik�zben �tment egy m�sik helyis�gbe - feltehet�en a h�l�szob�j�ba.

Hermione a k�zbees� id�t n�zel�d�ssel t�lt�tte. Piton nappalij�ban volt, �s ahogy v�rta, a berendez�s kiss� hideg volt, de eleg�ns is. A k�falak mellett fekete sz�n� b�torok foglaltak helyet, de a kandall�, a sz�mos f�klya �s a vastag, erd�z�ld sz�nyeg kiss� bar�ts�gosabb� tett�k a helyis�get, annyira legal�bbis biztos, hogy ez el�g legyen a h�v�s b�jitaltan�rnak.

T�volabb egy m�sik helyis�get vett �szre, ami nem volt ajt�val elv�lasztva. M�rv�nylap helyettes�tette a sz�nyeget, �s onnan, ahol volt, �pp l�thatta egy pult sark�t… val�sz�n�leg ez a var�zsl� saj�t kis konyh�ja. A nappali �s a konyha k�zt egy kis folyos� vezetett feltehet�en a f�rd�szoba �s egy�b helyis�gek fel�.

Alig n�h�ny m�sodperccel k�s�bb Perselus visszat�rt a nappali mellett l�v� szob�b�l Hermione k�nyv�vel.

- �! Azt hittem, elvesztettem!

- Pontosan �gy is volt. A tantermemben esett ki a t�sk�j�b�l.

- K�sz�n�m… Perselus.

A f�rfi k�l�n�s tekintettel n�zett a tan�tv�ny�ra, amit a l�ny nem tudott megfejteni. �ntudatlanul az enyh�n g�mb�ly�d� has�ra tette az egyik kez�t. Ez a mozdulat an�lk�l, hogy tudat�ban lettek volna, k�zelebb hozta �ket egym�shoz. Ez a kis �let a kett�j�k titka volt, az � angyaluk.

- J�jj�n, �lj�n le, Hermione…

A l�ny n�h�ny m�sodpercig habozott, majd elfogadta az invit�l�st. A l�tszattal ellent�tben Piton fekete kanap�i nagyon k�nyelmesek voltak, �s Hermione, aki m�r kiss� elf�radt, teljesen elengedte mag�t.

- K�r esetleg valamit inni, kisasszony?

A l�ny meglep�dve pillantott meg egy apr�, ar�nylag fiatal �s aranyos h�ziman�t Piton szolg�lat�ban.

- ��… nem, k�sz�n�m!

- Rendben kisasszony. Aby itt lesz, ha b�rmit k�v�n! Csak nyugodtan!

A kis man� ibolyasz�n szemeivel a gazd�j�ra n�zett �s t�le is megk�rdezte, hogy k�r-e valamit. Piton egy egyszer� �s sz�raz nemmel v�laszolt �s egy fejmozd�t�ssal elk�ldte. Aby hossz� orr�t a sz�nyegbe verve meghajolt, majd elt�nt.

- Mi�rt akarja, hogy maradjak? – K�rdezte v�g�l k�v�ncsian Hermione.

- Szerettem volna besz�lni mag�val… - vallotta be. – Hogy halad a terhess�ge?

Hermione akarata ellen�re elmosolyodott. Nagyon megnyugtatta a tudat, hogy Piton �rdekl�dik a gyermeke fejl�d�se ir�nt, k�l�n�sen mivel az ut�bbi id�ben semmif�le �rdekl�d�snek nem adta jel�t. Ha nem lett volna az a cs�k, mikor elmondta neki, hogy a gyermek�t v�rja, akkor bizony igencsak elgondolkodott volna rajta, hogy egy�ltal�n �rdekli-e a f�rfit ez az eg�sz.

- J�l. T�bb szok�sos terhess�gi t�netem is van, amik nem mindig kellemesek, de j�l vagyok.

- Mi a helyzet az �melyg�seivel?

- Sokkal jobb! M�r alig fordul el�. Am�gy, k�sz�n�m a f�zeteit, nagyon hasznosak voltak.

Perselus hagyta, hogy a mosolya megl�tsz�djon. Szeretett Hermion�val besz�lgetni. A l�ny a t�bbi, korabeli di�kkal ellent�tben nagyon �rett tudott lenni.

- Semmis�g… igaz�n semmis�g – tette hozz� a v�g�t m�r ink�bb csak mag�nak.

- Professzor?

Perselus visszaford�totta a tekintet�t a fiatal n� fel�.

- Nem �rzem magam igaz�n hasznosnak mindabban, ami �nnel t�rt�nik, Hermione – vallotta be. – De biztos�thatom r�la, hogy szeretn�k t�bbet tenni.

A l�ny kellemesen meglep�dve elmosolyodott… ezt nem v�rta volna!

- Professzor, m�r �gy is sokkal t�bbet tett, mint gondoln�. R�ad�sul term�szetes hogy �gy �rez, hiszen senki… na j�, majdnem senki sem tudja, hogy �n ennek a gyermeknek az apja…

- Nem a t�bbiekr�l besz�lek, Hermione… nem is a gyerekr�l… akarom mondani – kapott �szbe, l�tva a m�sik morcos arckifejez�s�t – most nem tehetek �rte semmit… de itt vagy te! Szeretn�k seg�teni neked… de nem tudom, hogyan, nem tudom, mit tegyek…

Hermione zavartan gy�r�gette ujjait a combj�n. K�ts�gk�v�l Piton tegez�d�se miatt volt, de ezekt�l a szavakt�l esz�be jutott valami… egy �r�lt �s illetlen �tlet. Nem… ezt nem k�rheti t�le! R�ad�sul meg is tiltott�k. Be kell �rnie azzal, ami saj�t mag�t�l telik…

- Hermione… - tan�ra hangja visszat�r�tette a val�s�gba. – Elolvastam n�h�ny bekezd�st a k�nyvedb�l… mondd, minden t�neted megvan, amit ott �rnak?

Hermione arca pipacspiros, majd m�g v�r�sebb lett. Piton olvas a gondolataiban? Legilimenci�t haszn�l? Nem, csak nem! Ez csak v�letlen!

- ��… h�t igen… nagyj�b�l mindegyik… k�l�nb�z� er�ss�ggel…

- M�g a…

- Azt hiszem, vissza kellene mennem aludni, professzor… holnap �r�im lesznek! – Szak�totta f�lbe hadarva a tan�r�t, mik�zben hirtelen fel�llt a hely�r�l.

Perselus is felkelt meglepetten �s a l�ny ut�n indult, aki m�r az ajt� fel� tartott. Megragadta a v�ll�t �s visszaford�totta. Hermione dermedten �llt, �s n�zte, ahogy professzora eln�z�en mosolyog r�.

- �rz�keny t�m�t �rintettem, Hermione?

- �n…

Csak gondolatban tudta befejezni, amit mondani akart, mert tan�ra �des �s puha ajkai az �v�ire tapadtak, �s � elvesztette a fej�t. Hol tanult �gy cs�kolni? A sz�p, f�rfias, de egyszerre finom kezei elhagyt�k a v�ll�t, majd el�rt�k a nyak�t �s k�rbefogt�k az arc�t, elm�ly�tve �gy a cs�kot. Hermione mag�hoz t�rve hirtelen megdermedt �s k�t kis kez�t Perselus mellkas�ra tette.

De mikor a f�rfi nyelv�t az ajkai k�z� cs�sztatta, utat engedett neki. Nyelveik simogatt�k egym�st, t�ncoltak, j�tszottak. Hermione nem tudott visszatartani egy kis ny�sz�rg�st, amire Perselus elmosolyodott. Abbahagyta a fiatal di�kja nyelv�vel val� j�tszadoz�st �s gyeng�den megcs�kolta az ajkait miel�tt kiss� visszah�z�dott volna.

Elvesz�tve ezt a kontaktust Hermione kinyitotta a szem�t �s az el�tte �ll� embert n�zte. A pupill�i teljesen kit�gultak, �s s�padt b�r�n n�mi piross�g l�tszott.

- Nem lenne szabad, tan�r �r…

- Igen, tudom… sajn�lom…

Perselus le�llt, l�tva, hogy a cselsz�v�se nem j�tt �ssze. Hermione t�ls�gosan tiszteletben tartja a szab�lyokat, nem hagyja mag�t…

Ez alkalommal nem volt semmif�le por, ami megmagyar�zta volna a reakci�jukat. Hermione m�g mindig r�foghatta az er�s�d� libid�j�ra, �s Perselus is mondhatta volna, hogy csak leend� gyermeke anyj�nak seg�t, a helyzet �gy is el�g k�nyes volt. A tan�ra volt, a l�ny pedig a di�kja.

Azonban Hermione r��bredt, hogy semmit nem tud kezdeni azzal, hogy a tan�ra-e, vagy sem… hogy h�sz �vvel id�sebb n�la, vagy hogy hideg �s kegyetlen… Ebben a pillanatban � a gyermeke apja, az egyetlen, akivel egy�ltal�n gondolhat ilyesfajta kapcsolatra. �s ebben a pillanatban s�rg�sen sz�ks�ge volt legl�ngol�bb v�gyainak kiel�g�t�s�re. Perselus fel�bresztett benne valamit… valamit, amit m�r t�bb hete pr�b�l elaltatni mag�ban.

Perselus elmosolyodott, mikor a l�ny a sz� szoros �rtelm�ben a nyak�ba ugrott �s megcs�kolta. Tudta, hogy aznap est�re nyert. M�g a k�s�bb elker�lhetetlen�l bek�vetkez� k�rd�sek, v�laszok �s besz�lget�sek sem t�ntor�tott�k el, mik�zben Hermion�t a szob�j�ba vitte, �s az �gyra fektette.

A helyis�get csak h�rom gyertya vil�g�totta meg, a f�rfi akarata ellen�re is romantikuss� t�ve a szob�t. Cs�kjaik �s simogat�saik m�r egy�ltal�n nem olyanok voltak, mint amiket els� alkalommal v�ltottak. Akkor mindez siet�s, t�lf�t�tt �s szinte durva volt. Most ezzel ellent�tben lass�, sz�p, gyeng�d… szinte szerelmes.

A l�ny h�l�k�nt�se m�r a f�ld�n hevert, ahogy Perselus inge �s �ve is. Hermione a h�t�n fek�dt, �s mik�zben Perselus finoman leh�zta r�la a h�l�ing�t, nem tudta elford�tani a tekintet�t a f�rfi sz�p s�t�tfekete szemeit�l.

Ce soir c’est �trange
Dans tes yeux j’vois passer des anges
Il y a même dans tes silences
Des mots d’amour en transparence

Ce soir c’est bizarre
Tellement tellement j’ai besoin de croire
Tant de douceur et de sourires
Tant de promesses qu’on peut tenir

Hermione felemelte a kez�t, hogy seg�tse a f�rfit a kett�j�k k�zt feleslegess� v�lt ruhadarab lev�tel�n�l, amit �th�zott a fej�n. Mikor a h�l�ing teljes eg�sz�ben leker�lt r�la, Perselus eldobta a szoba t�loldal�ra, figyelm�t �jb�l partnere csod�latos test�re ford�tva. Kezei k�vett�k a fiatal n� finom vonalait, v�llait�l elindulva a kezein �t, a bord�i ment�n, a cs�p�j�t �rintve a combj�ig… majd visszat�rve ugyanezen az �tvonalon, t�bbsz�r is megborzongatva ezzel a m�sikat.

- Milyen gy�ny�r� vagy…

Csak mormolta ezt, de olyan �szintes�ggel, ami teljesen meghatotta Hermion�t. Soha senki nem mondta neki ezt ilyen intenzit�ssal �s ilyen tekintettel.

Mais après auras-tu encore
Cette fa�on de me regarder?
Mais après diras-tu encore
Ces choses qui me font chavirer?

Ce soir l’amour est dans tes yeux
Mais demain matin m’aimeras-tu un peu?
Ce soir l’amour est dans ta voix
Mais demain matin penseras-tu à moi?

T�l k�s� volt t�tov�zni. �s holnap t�l k�s� lesz sajn�lni. Hermione ink�bb a k�nnyebbik �t mellett d�nt�tt, �s elfelejtett mindent… mindent, kiv�ve a szeret�j�t.

Perselus m�g mindig az �gy mellett �llt, Hermione f�l� hajolva. Akaratlan gyeng�ds�ggel megcs�kolta a l�ny has�t, aki erre elmosolyodott �s kezeivel a f�rfi �benfekete haj�ba t�rva mag�hoz h�zta �t.

Perselus azonnal birtokba vette a l�ny sz�j�t, mik�zben Hermione – mivel m�g el�g hely volt a test�k k�zt – kezeit szeret�je nadr�gja fel� cs�sztatta. Gyorsan kicipz�rozta, �s hagyta, hogy a ruhadarab a f�ldre essen.

Ugr�s a k�vetkez� r�szhez