13. Fejezet

M�sodszor Roxfortban

P�r �r�ig eltartott, m�g teljesen bes�t�tedett. A kast�ly is lassan s�t�tbe borult, jelezv�n, hogy mindenki sz�p lassan nyugov�ra t�r. M�r �pp indultam volna, mikor a Hold f�ny�ben megl�ttam egy jellegzetes v�r�s foltot. �jdons�lt macskabar�tom tartott ism�t fel�m, meg lehet�sen sietve. Nem �rtettem a dolgot.

De hamarosan v�laszt kaptam a fejemben motoszk�l� k�rd�sekre, mikor hevesen hadar� ny�vog�ssal adta tudtomra, hogy a Griffend�l toronyban m�g nem alszanak, �gy nem alkalmas az id� arra, hogy a kast�lyba menjek. H�l�t adtam ennek a j�sz�gnak, hogy figyelmeztetett, �s nem leplez�dtem le. Cs�mp�s �l�nk �rdekl�d�ssel szeml�lte a nyakamban l�v� kend�t, majd k�zelebb j�tt �s j�tszani kezdet vele. Egy ideig elviseltem a dolgot, de egy id� ut�n kezdet k�nyelmetlen� v�lni a j�t�k, mert ahogy h�zkodta a kend� egyre szorosabb� v�lt, �s fojtogatott, �gy visszav�ltoztam. A macska csal�dottan ny�vogott egyet, majd az �lembe kuporodott, �s dorombolni kezdett.

Kis id� m�lva leoldottam a nyakamb�l a kend�t, �s a nyak�ba k�t�ttem. Erre �r�m�ben hozz�m d�rg�l�d�tt. Szeml�ltem egy darabig az �lemben �l� „ny�vog� g�pet” – mindig �gy neveztem a macsk�kat -, �s meg kellett �llap�tanom, hogy az �l�nkpiros kend� t�k�letesen illik v�r�s bund�j�hoz. Nem igaz�n voltam oda a macsk�k�rt, de ez a p�ld�ny kezdett a sz�vemhez n�ni. Hirtelen elhat�roz�ssal letess�keltem az �lemb�l �s visszav�ltoztam kuty�v�. Elindultam vissza az erd�be, hogy elt�ltsem az id�t addig, am�g alkalmas nem lesz arra, hogy a kast�lyba menjek. Cs�mp�s k�vetett. Nem igaz�n zavart a dolog, �gy nem ellenkeztem. �hes voltam, ez�rt elhat�roztam, hogy harapni val� ut�n n�zek. A k�vetkez� p�r �r�t pockok �s patk�nyok hajkur�sz�s�val t�lt�tt�k, degeszre t�mve magunkat. El kell ismernem, m�r r�g nem sz�rakoztam ekkor�t.

Miut�n j�llaktunk, leheveredtem a t� partj�ra, �s j�kedv�en n�ztem, ahogy Cs�mp�s egy bokor �gaival j�tszik. Olyan szertelen volt, gondtalan, szabad, amilyen �n m�r sose leszek. Elkeseredtem, mint mostan�ban oly sokszor. Rem�nytelen minden, nekem nincs menekv�s, nincs �let, csak bujdos�s �s hal�l. Felvon�tottam. Mennyivel m�shogy lenne, ha James �lne �s Peter nem �rult volna el minket.

Hirtelen valami hozz�m d�rg�l�d�tt. M�r teljesen megfeledkeztem a v�r�s sz�rpamacsr�l. M�g mondj�k, hogy az �llatok k�ptelenek emberk�nt viselkedni. De ez a j�sz�g emberibb volt, mint b�rmilyen �l�l�ny, akivel az ut�bbi h�napokban tal�lkoztam. �nzetlen�l t�r�d�tt velem, �s ez nagyon j�l esett.