- Besz�lni fogok err�l Dumbledorral, Hermione! - b�tor�totta Arthur. - Biztosan tal�lunk majd valamilyen megold�st!
- K�sz�n�m!
- K�zben pedig, Hermione, dr�g�m - folytatta Molly - ha meg akarod tartani a bab�t, azt hiszem, jobb lenne, ha sz�ln�l r�la Perselusnak is.
- Mi??
- Joga van tudni, hogy apa lesz, Hermione!
Hernion�t kir�zta a hideg. Erre nem gondolt! �jra besz�lnie kell arr�l az est�r�l Pitonnal. Saj�t �tlete volt, hogy ne mondj�k el, ne hozz�k t�bb� sz�ba, �s most � fogja els�nek megszegni a fogadalmat… De h�t van m�s v�laszt�sa?

Hermione a kez�ben l�v� flask�t n�zte, aminek a c�mk�j�n ez �llt: „vonzalom pora”. A felirat ellen�re a fiatal griffend�les meg volt gy�z�dve arr�l, hogy ami benne van, az bizony nem a szerelmi b�jital f� �sszetev�je. �, nem, ez a por ink�bb kis habz� kavicsok halmaz�nak t�nt, nem pedig valami finom �s r�zsasz�n� anyagnak. Feln�zett. A polc tetej�n egy �veged�nyben l�tott is valami olyat, ami ink�bb hasonl�tott erre a le�r�sra. M�g a felirat�t is ki tudta venni: „Mocs�ri K�zet”. Minden bizonnyal �sszecser�lt�k a c�mk�ket.

Kiny�jtotta kez�t �s megpr�b�lta el�rni a palackot. �gy t�nt, az ujja hegy�vel �pp siker�l is megkaparintania, amikor az �veg m�giscsak kics�szott a kez�b�l �s egyb�l �sszet�rt a k�padl�n, mik�zben a por r�zsasz�n felh� k�s�ret�ben a f�ldre �ml�tt.

A terem m�sik v�g�ben �ppen dolgozatokat jav�t� Piton m�rgesen kapta fel a fej�t. Ez nem lehet igaz!

- Hogy lehet ilyen �gyefogyott? – Ki�ltott r�. – Granger, mi a f�szkes fen�t m�vel m�r megint?!

Hermione, aki m�r �gy is el�gg� megr�m�lt saj�t �gyetlens�g�t�l, azonnal elv�r�s�d�tt sz�gyen�ben.  

- Sajn�lom, tan�r �r! V�letlen volt, azonnal �sszetakar�tom.

Azzal r�gt�n le is hajolt �s elkezdte �sszeszedegetni az �vegdarabokat.

- Au!

Piton - aki k�zben visszat�rt a dolgozataihoz – �jra feln�zett, idegesebben, mint valaha. Ez a kis idi�ta griffend�les, r�ad�sul m�g meg is v�gta mag�t! Micsoda pech.

- �szint�n, Granger, maga azt�n t�nyleg egy istencsap�sa!

�m hideg �s gy�l�lk�d� szavai ellen�re fel�llt, �s odament a fiatal l�ny mell�. Amaz nem v�laszolt semmit a s�rt�seire, de l�tszott az arc�n, hogy nem sok hi�nyzik hozz�. �p kez�vel mellkas�hoz emelte a m�sikat, amit egy �vegszil�nk megv�gott. Gesztenyebarna szemeib�l csak �gy s�t�tt a gy�l�let az �ppen fel�je tart� „f�rtelmes” ember ir�nt.

- Mutassa a kez�t! – Utas�totta Piton, tan�tv�nya fel� ny�jtva a saj�tj�t.

Hermione habozva engedelmeskedett. De mivel nem volt n�la a p�lc�ja, egyed�l Piton seg�thetett neki kivenni a m�lyen a tenyer�be �gyaz�dott �vegdarabot. �gy azt�n odany�jtotta f�j� v�gtagj�t a balj�slat� b�jitaltan�rnak, aki meglep� gyeng�ds�ggel fogta meg azt.

- El�g ronda egy v�g�s…

- M�g a szil�nk is benne van – t�j�koztatta Hermione.

Piton v�gigsim�tott h�velykujj�val a l�ny tenyer�n, mire a m�sik a f�jdalomt�l �sszer�ndulva el akarta h�zni azt. Csakhogy Piton nem engedte.

- Maradjon nyugton, elint�zem.

- Nagyon f�j – panaszkodott a griffend�les.

Piton fogta a p�lc�j�t �s elmormolt egy var�zsig�t. K�t m�sodperccel k�s�bb az �vegszil�nk kij�tt, �s Hermione keze beforrt.

- K�sz�n�m…

Piton nem v�laszolt. Hermione gesztenyebarna szemeit n�zte, �s nem �rtette, hogy nem vette �szre eddig, milyen csod�latosan sz�pek… A s�t�t tanterem sz�rt f�nye miatt csak n�h�ny f�klya visszf�nye csillogott a fiatal l�ny tekintet�ben. Ott volt el�tte, �t n�zte… v�gyakozva??

Nem! Ez lehetetlen! Hermione Granger, a Roxfort legkiv�l�bb di�kja, a Griffend�l Mindentud� Kisasszonya soha nem n�zn� �t v�gyt�l csillog� szemekkel… �s m�gis, pont ezt tette abban a pillanatban.

Abban a minutumban Perselus r�j�tt, hogy gyakorlatilag � is ugyanezt teszi! Egyszer�en nem tudta levenni a szem�t tan�tv�ny�r�l. M�r t�bb mint egy perce b�multa csillog� szemeit, vonz� ajkait, selymes haj�t, fiatal �s finom arc�t, v�kony nyak�t, kerek…

Uramisten! Miket gondolok? Ez a l�ny a di�kom, a mindens�git neki! Egy griffend�les! R�ad�sul Potter legjobb bar�tja! Hogy tal�lhatom k�v�natosnak?

- Mi volt az az �veg, amit �sszet�rt? – K�rdezte fenyeget�nek sz�nt hangon, amib�l azonban most hi�nyzott a szok�sos hidegs�g.

- ���… - pr�b�lt visszaeml�kezni Hermione elhom�lyosult szemekkel. – Nem is tudom… a vonzalom… pora, azt hiszem.

�, csak ezt ne!

- Miss Granger, menjen innen! – Mormolta a f�rfi.

A l�ny nagyon is j�l hallotta. Val�j�ban Piton professzor m�r csak n�h�ny centim�terre volt t�le, �s � ennek ellen�re nem f�lt, m�g csak nem is �rezte ett�l rosszul mag�t… S�t, semmi kedve nem volt elh�z�dni a tan�r�t�l. Furcsa volt, amit �rzett. Ut�lta Pitont, m�gis, abban a pillanatban csak csod�lni tudta. Fekete, �s �ltal�ban szigor� szemei mintha le�rhatatlan t�zben �gtek volna, sz�ja cs�b�totta, �s a l�nynak is csak egy v�gya volt: a hossz� �benfekete hajat simogatva elveszni a f�rfi karjaiban.

- Menjen innen – s�hajtotta a f�rfi, mik�zben �tkarolta a l�ny derek�t.

- Nem – v�laszolta amaz, miel�tt a f�rfi ajkai az �v�ihez �rtek volna.

M�g ha eddig Perselus pr�b�lt is ellen�llni – mik�zben teste pont az ellenkez�j�t tette annak, amit a feje dikt�lt –, ekkor m�r mindenf�le lelkiismeret-furdal�s n�lk�l adta �t mag�t az �lel�snek.

Hermione abban a pillanatban k�ts�gk�v�l a legboldogabb n� volt a vil�gon. V�gre meg�zlelhette Perselus ajkait, mik�zben �r�mmel temette kez�t a f�rfi - a l�tszattal ellent�tben egy�ltal�n nem zs�ros - haj�ba. Majd a b�jitaltan�r�hoz simulva szenved�lyesen megcs�kolta.

Ez volt �lete els� cs�kja… ami bizony t�volr�l sem volt sz�ziesnek nevezhet�. M�g ha szerelem nem is volt benne, szenved�ly �s sok-sok v�gy ann�l t�bb. K�zben �rezte, ahogy tan�ra er�s �s vakmer� kezei elkalandoznak a test�n. A f�rfi egyszerre simogatta �t hevesen �s gyeng�den, mik�zben �gy t�nt, mindketten ugyan�gy s�v�rognak a m�sik ut�n.

- Nem szabadna – hallotta Piton suttog�s�t, miel�tt a f�rfi elkezdte harapd�lni a f�lcimp�j�t.

Hermione erre fels�hajtott, majd k�t kez�be fogva professzora arc�t, szinte vadul megcs�kolta.

- Nem �rdekel – suttogta a sz�j�ba, majd ugyanolyan h�vvel folytatta a cs�kot.

Perselus nem akad�koskodott tov�bb. �t�lelte Hermione derek�t, �s f�lemelte a l�nyt, hogy egy magass�gban legyenek. A fiatal boszorka belemosolygott a cs�kba, majd l�baival �tkulcsolta a f�rfi derek�t. Amaz tett n�h�ny l�p�st, letette Hermion�t az egyik pad sark�ra, �s ebben a helyzetben maradva elkezdte leh�mozni a l�ny tal�rj�t.

Hermione sem k�slekedett sokat: a professzor s�lyos fekete k�penye hamar a f�ldre esett. A l�ny megpr�b�lta kigombolni �jdons�lt szeret�je ing�t, de a f�rfi megel�zve �t forr� cs�kokkal hintette tele nyak�t, v�llait �s k�rny�k�t, �gy Hermione egy id�re elfelejtette, mit is akart tenni.

De azt�n hamar �sszeszedte mag�t. � is meg akarta �rinteni a tan�ra oly h�vogat� b�r�t. Mikor a f�rfi fekete inge a f�ldre ker�lt, Hermione szemei felcsillantak. Perselus Piton t�volr�l sem volt olyan v�zna, mint azt hinni lehetett, s�t, val�j�ban ink�bb karcs� �s roppant vonz� teste volt. Hermione azonnal el is kezdte cs�kolgatni puha b�r�nek minden porcik�j�t. Kezei k�zben a f�rfi has�ra t�vedtek, k�vett�k a lefel� mutat� selymes cs�kot, majd nekiestek a nadr�g cipz�rj�nak.

Ami a f�rfit illeti, mindezt �r�mmel hagyta. Hogy milyen vakmer� a kis griffend�les Miss T�k�ly! Piton k�nnyed�n kikapcsolta az utols� akad�lyt k�zte �s a l�ny selymes b�re k�z�tt, �s majd’ megbolondult a v�gyt�l, mikor Hermione meztelen melleivel hozz�simult.

Mikor a b�jitaltan�r nadr�gja a f�ldre esett, a bokszer v�kony anyag�n �tsejl�, teljes pomp�j�ban �ll� f�rfiass�ga l�tv�ny�ra Hermione elbizonytalanodott. Elh�z�dott egy kicsit, �gy akaratlanul is m�g cs�b�t�bb l�tv�nyt ny�jtva Perselusnak. A f�rfi azonban �szrevette szemeiben a t�tov�z�st, a zavart, �s azonnal meg is �rtette azt. 

Mikor ajkad m�z�des lesz,
s a tested megmerevszik,
s szemed tiszta ege egyszerre
tiszt�b�l �tv�lt felh�sbe,
mikor kezeid szeretn�k,
amit az ujjaid nem mernek,
mert tiltja a szem�rmed,
kicsit kell csak er�sebbnek lenned...

Piton tudta, hogy itt meg kellene �llnia, de nem volt r� k�pes. Finoman, szinte m�r kedvesen emelte fel Hermione �ll�t, hogy a szem�be tudjon n�zni. Szenved�lyesen, m�gis v�gtelen gyeng�ds�ggel cs�kolta meg, majd mikor ezut�n �jra a barna sz�ps�g tekintet�be m�lyedt, l�tta, ahogy a v�gy gyors l�ptekkel visszat�r oda. R�mosolygott, �s t�rdre ereszkedett el�tte.

- De…

- Csss, hagyja, hadd csin�ljam – mondta Piton Hermione sz�m�ra eddig ismeretlen, megnyugtat� hangon.

A f�rfi elmosolyodott, �s kezeit a fiatal l�ny combjaira helyezte. Egy ideig simogatta, majd cs�kokkal halmozta el l�bainak bels� fel�t, mik�zben �rz�kien lejjebb cs�sztatta kezeit, hogy lesimogassa r�la a feh�rnem�j�t, harisny�j�t �s cip�j�t. Hermione �szt�n�sen nyitotta kicsit sz�jjelebb l�bait, mintegy f�ljebb h�vva Perselust, oda, ahol eddig m�g senki sem j�rt.

Hermione nem tudta meg�llni, hogy fel ne ny�gj�n, mikor meg�rezte professzora meleg sz�j�t azon a helyen. Lehunyta szemeit, �s szeret�je haj�t simogatta. Perselus eddig ismeretlen �rz�seket fedeztetett fel vele. Na persze olvasott m�r a t�m�r�l, de semmi sem volt foghat�… ehhez!

- �, professzor!

Perselus elmosolyodott. Biztos volt benne, hogy a l�ny t�l van az els� orgazmus�n. Im�dta hallgatni, ahogy simogat�sai �s cs�kjai alatt ny�gd�csel. Mindenn�l jobban szerette a fens�ges �z�t, �s bolondult az �rtatlans�g��rt, a tisztas�g��rt, amit k�sz volt neki fel�ldozni…

Ekkor valami megmozdult benne. Nincs joga hozz�! Nem teheti ezt! Persze lejjebb nem eg�szen �gy �rezte, �s �gy t�nt, Hermione is t�bbet akar… sokkal t�bbet.

- Professzor?

Perselus r�emelte tekintet�t. Milyen sz�p volt �gy, v�gyt�l elhom�lyosult szemekkel, k�szen arra, hogy felk�n�lja mag�t. Felemelkedett, �s Hermione, aki m�r k�ny�kein t�maszkodva f�lig fek�dt az asztalon, szint�n fel�lt, hogy megcs�kolja. Perselus karjai azon nyomban k�r�lfont�k, mik�zben a fiatal l�ny kezei �jra elindultak lefel� a f�rfi has�n. Finoman, m�gis v�gyakozva levette r�la az utols� ruhadarabot is, ami elv�lasztotta �ket, majd �lve a helyzet adta lehet�s�ggel, v�gigsim�tott tan�ra izmos fenek�n �s m�g k�zelebb h�zta mag�hoz.

Amikor m�r nem cica vagy,
ink�bb leszel olyan kutya,
aki a farkas szav�ra
ler�zza l�ncait �s ut�na
els� s�haj�val
m�r sikolt
Mikor te helyesled,
�s �n mondom, hogy nem,