Piton �vatosan lefektette a n�t az el�z�leg �talak�tott kanap�ra, �s megvizsg�lta p�r b�b�jjal. Az eredm�ny: j�p�r crutiatus, �s legal�bb ugyanennyi z�z�d�s nyoma. Szerencs�re bels� s�r�l�sre, vagy m�regre nem tal�lt semmit. Csak nagyon kimer�lt. Egy p�lcaint�ssel betakarta, majd a f�rd�szob�ja fel� vette az ir�nyt, k�zben v�gig azon gondolkodott, hogy miket tegyen el nem l�that� helyre a nappalij�b�l. S�hajtva vette tudom�sul, hogy mindent. Be�llt a zuhany al�, �s folyatta mag�ra a forr� vizet. �gy �rezte, hossz� volt a mai nap, k�l�n�sen ideges�t� volt Potter �s band�ja, �s m�g ez is a nyak�ba szakadt. Mi vagyok �n, sz�razdajka?! Robbant ki bel�le a gondolat. Ez nem az � napja. De m�g miel�tt teljesen felrobbant volna, j�zan esz�nek utols� marad�k�val elz�rta a meleg vizet, �s folyatta a hideget. Ett�l nagyj�b�l megnyugodott. V�gezv�n a zuhanyz�ssal, a h�l�szob�j�ba menet vetett egy pillant�st a b�k�sen alv� n�re. Esz�be jutott n�h�ny figyel� b�b�j, amit r�bocs�tott, ha valami baja lenne k�nyszer� vend�g�nek. El�gedetten ment aludni.

M�sf�l nappal k�s�bb Perselus Piton a lakoszt�ly�ba tartott. A v�ltozatoss�g kedv��rt most a harmad�ves hugrabug-holl�h�t csoport bor�totta ki, valamelyik Down-k�rosnak esz�be jutott felrobbantani egy �st�t. Sajnos csak enyhe el�gt�telt szolg�lt sz�m�ra a harminc-harminc pont levon�s �s az illet�kesek megb�ntet�se, ez�rt �tk�zben folyamatosan mag�ban d�h�ng�tt. Nem v�gyott m�sra, mint egy forr� zuhanyra, �s kedvenc k�nyv�nek fellapoz�s�ra. De bel�pve ehelyett…

- Maga mi a fen�t csin�l?! – ord�tott Piton teli torokb�l, r�szben kiadva a felgy�lemlett fesz�lts�get.

Az ord�t�s �rthet� volt, b�r indokolatlan, mivel a k�rd�ses szem�ly a b�jitaltan�r kedvenc fotelj�ben �lt �sszekuporodva, f�rd�k�nt�sben, �s olvasott. A meglehet�sen inger�lt k�rd�sre persze feln�zett a k�nyvb�l, amit kez�ben tartott, majd szemreh�ny�an megjegyezte:

- �gy kell b�nni a vend�ggel? – Egy mozdulattal becsapta a reg�nyt, �s f�lkelt a fotelb�l, k�zben le nem vette szem�t h�zigazd�j�r�l.

- Igen, ha az nem vend�gk�nt viselkedik. – K�z�lte p�r decibellel lejjebb Piton.

A n� felh�zta egyik szem�ld�k�t.

- Maga nem viselkedett rendes vend�gl�t�k�nt. – Se tiszta ruha, se egy �zenet, ha m�r nincs itt…

- �r�lj�n, hogy meg�szta, maga h�lye liba!

- Mit?

- Hogy ott d�g�lj�n meg a S�t�t Nagy�r pinc�j�ben. – Fonta keresztbe karjait maga el�tt Piton.

A n� elgondolkodva �rintette meg egyik ujj�val az ajk�t, �s k�r�zni kezdett. Szem�ld�k�t �sszevonta, majd �t k�r ut�n meg�llt.

- Maga mentett meg? – V�gign�zett a f�rfin – H�t, nem �gy n�z ki, mint valami h�s. – Biggyesztette le ajk�t.

- Megnyugodhat, nem �n voltam a lovag, hanem a Miniszt�rium aurorjai. �rti?

- Persze, hogy �rtem, nem vagyok h�lye. – Fortyant fel.

- Nekem nem �gy t�nik… - H�zta g�nyos mosolyra sz�j�t Piton.

- Mert vak, mint egy radar n�lk�li denev�r! – A s�rt�s �les volt, de nem volt el�g hat�sos, mert a v�g�t enyh�n elnyomta egy panaszos gyomorhang. A n� meglepve tekintett a zaj forr�s�ra, majd olyan arckifejez�ssel, mint aki megfejtette a legnagyobb rejt�lyt, �tszellem�lten megjegyezte, mell�kesen csak �gy, mag�nak – Megvan, mi�rt vagyok inger�lt. M�r nem ettem, mi�ta is? – N�zett k�rd�n a f�rfira.

- K�zel k�t napig volt eszm�letlen. – Visszat�rt fagyos st�lus�hoz.

- Aha. – Pillanatnyi csend ut�n hozz�tette: - Van kaja?

Piton s�hajtott.

- Van – mondta lemond�an, �s a kandall�hoz l�pett. A p�rk�nyr�l levett egy ed�nyt, majd abb�l felmarkolt egy adag port, �s a par�zsba sz�rta. Z�ldes sz�n� l�ngok csaptak fel, majd a l�ny legnagyobb megr�k�ny�d�s�re, beledugta fej�t a t�zbe. Valakivel besz�lt, majd visszah�zta.

- Rem�lem, elnyeri tetsz�s�t a men�. �s ha most megbocs�t, elvonuln�k zuhanyozni. Ne lep�dj�n meg, ha az �tel az asztalon el�t�nik, szinte a semmib�l. – Azzal elt�nt a f�rd�szoba ajtaja m�g�tt.

A l�ny id�vel v�zcsobog�st hallott, majd lehiggadva vissza�lt a fotelba, �s folytatta a megkezdett k�nyvet. Most m�g nem akart a t�rt�nteken gondolkodni, r��r vacsora ut�n, teli gyomorral k�nnyebb, legal�bb nem lesz olyan inger�lt.

K�vetkez� fejezet